Vészi József
A Zsikipedia wikiből
Vészi József, publicista, szül. Aradon 1858. nov. 6., megh? A budapesti és lipcsei egyetemeken tanult s már ezidőben magyar és német nyelvű lapok munkatársa volt. 1894-ben a Pesti Naplót szerkesztette, 1896. pedig megalapította és szerkesztette a Budapesti Naplót. 1899–1905 közt országgyűlési képviselő volt, 1905. a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének és min. tanácsosnak nevezték ki. 1906-ban Berlinben szerkesztette a Jung-ungarn c. folyóiratot, 1911. a Budapester Pressét alapította és szerkesztette. 1913-ban a Pester Lloyd szerkesztője, majd főszerkesztője lett. Vészi udvari tanácsos és egyidőben elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. Két nyelven egyaránt kitűnően írt.
Munkái
Magyarország egyik legkitűnőbb publicistája s a külföld közvéleménye csaknem kizáróan az ő higgadt, tárgyilagos és mélyszántású vezércikkeiből szerezte a magyarországi viszonyok ismeretét. Régebben belletrisztikával is foglalkozott és verseket is írt. Szépirodalmi művei: A bánat dalaiból (1879); Traviata (versek, 1881; Mese a boldog munkásról (1900); Hiénák Jókai sírján (1904). Katona Bánk bánját Berlinben az ő mintaszerű műfordításában mutatták be. Vészi az Imit világi vezetője és minden magyar-zsidó ügy buzgó előharcosa volt. 1928-ban ünnepelte az egész magyar sajtó Vészi 50 esztendős újságírói jubileumát. Ugyanekkor nevezték ki a magyar felsőház tagjává a sajtóban kifejtett nagyértékű munkásságáért és az országnak tett szolgálatainak elismeréseképpen.
