Tiszabő
A Zsikipedia wikiből
Tiszabő
Helyzetkép 1929
nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm., 2066 lak. A tiszabői hitközség az ország egyik legérdekesebb múltú hitközsége volt. 1921-ben a tagok hiánya miatt feloszlott. Jelenleg mindössze hat család lakik itt 27 lélekszámmal. A megszűnt hitközség nagyon régi. Levéltára 1765 óta van, Chevra Kadisájának alapszabályai 200 évesek. Érdekes okmányai között szerepel egy nyugta 1500 ezüst forintos hadisarcról, melyet a hitközségi tagoknak a szabadságharcban való részvétele miatt kellett lefizetni. Impozánsan szép templom bizonyítja, hogy valaha virágzó hilközség volt Tiszabőn. 1843-ban már működött egy később két tanerős iskolája, melynek történetét Neumann Vilmos tanító írta meg; volt a hitközségnek még Talmud Tórája, Nőegylete, Bikur Cholim egylete és Chevra Kadisája. A világháborúban az akkori 23 családból 16-an vettek részt és 6 elesett. Mikor a Jászság és a Kunság nem fogadta be a zsidókat, a környék zsidóságának Tiszabő volt a centruma. Sokan származtak el innen s köztük nem egy neves ember. A volt óbudai főrabbi Hirsch Márk, a budapesti Chevra Kadisa elnöke Ehrlich Mózes, Zimmerman Dezső fővárosi bizottsági tag, tiszasülyi Polnay Jenő, Keppich Emil (Kohner Villy báró, Ypsilanti herceg és Erődi Harrach Tihamér, volt nemzetgyűlési képviselő apósa) vagy Tiszabőben, vagy a hitközséghez tartozott valamelyik községében született. A nagymultú hitközség 1921 óta, mikor feloszlott, alkalmazottat nem tart.
