Eperjes
A Zsikipedia wikiből
Tartalomjegyzék |
Helyzetkép 1929
Kezdetek
Eperjes, (Presov, Cs.-Szl.) rend. tan. város, sz. kir. város címmel Sáros vm. 16,323 lak. Sáros vármegyében már az Árpádok alatt szórványosan találhatók zsidók a falvakban. A főurak telepítik őket ide, birtokaik, jövedelmeik és a vásárok fejlesztése végett. Nemsokára főtényezői lesznek az egykor híres és fontos kereskedelmi útvonalnak, amely Bártfán, Zborón át Lengyelország felé vezetett. A megye kereskedői, közvetítői és fuvarosai zsidók voltak. A gyapjú-, bor- és dohánykereskedelem az ő kezükben volt. Falvaikban ugyan békésen élnek a főurak oltalma alatt, mégis a városba kívánkoznak, de ottvaló letelepülésüket a céhek kitartóan megakadályozták. Nyugalmas életüket 1764. az orkutai vérvád zavarta meg. 1765 jan. 25. kemény tortúrában az eperjesi hóhér keze alatt Lefkovics Jakab ádámföldei bérlő vértanúhalált halt hitéért. Ez volt Magyarországon az utolsó kínvallatás vérvád miatt. A megye 3 szab. kir. városa nem fogadta be a zsidókat és így ezzel arra kényszerítették őket, hogy a városok szomszédságában zsidótelepeket létesítsenek. Eperjes mellett Sebeskellemesen, Bártfa mellett Zborón, Kisszeben mellett Pécsújfalván keletkeztek ilyen zsidótelepek. Ezek a XVIII. század végén kerületet alkottak és 1790. Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek.
Hollander család
A megyei hitközség főnökéül (ros medina) a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó követte, aki 1843. a Losoncról odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a Pócsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert kereskedőket kell felemlíteni.
1847–49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint utászkatona maga is beállt honvédnek, Világos után emigrált és tanár lett a cambridge-i egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó került és dr. Auszterlitz Mayerral együtt, aki 1860–1918. tölti be a rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították a Chevra Kádisát, tíz évvel később a Talmud tórát, amelyet dr. Auszterlitz Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900–1925. szünetelt, 1925. újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyüjteményét a hitközség történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma őrizte. (Az orkutai vérvád iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található.)
A hitküzség
Első temploma 1887 máj. 6., amikor Eperjes városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, Szeged újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40,000 forint költséggel. A hitközség sok tagja élénken részt vett a megye és a város közéletében, a tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos munkásságával szerez országos elismerést az eperjesi zsidóságnak.
Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845–1860. bérli, felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271 adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7 gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd Alsósebesen 400 hold), 29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb. Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele 175,000 Ke ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K-t, filantrópikus és szociális célokra 16,000 K-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt A hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok. Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor. Schwarz Izidor. Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Teofilné a Socher Tóv Egyleté és a Kultúregyleté dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné.
Az ortodox hitközség
Az ortodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette. 1873-ban öttanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K. melynek egy részét szociális és filantrópikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12 tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48 magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök és Friedmann Simon alelnök.
