Egyenlőség
A Zsikipedia wikiből
Egyenlőség, zsidó politikai hetilap. Megjelenik Budapesten. Alapította Bogdányi Mór 1881. Megindulása a tiszaeszlári pör idejére esett s szorosan össze is függött vele. A tiszaeszlári pör idején naponta jelent meg, kimerítő tudósitásokat közölt a „nagy pör” állásáról, elszántan küzdött a vérvád barbár meséje ellen, a Verhovayakkal, Istóczyakkal és harcos, de felvilágosító munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pör által felkavart vad szenvedélyek megnyugodtak és a meghurcolt magyar zsidóság reputációja ismét helyreállott.
A pör után mely az E. pozicióját és tekintélyét megerősitette – a lap tartalmában összezsugorodott, színtelenné vált és azon a ponton volt, hogy megszűnjék. Ekkor 1884. vette kezébe az Egyenlőséget mint felelős szerkesztő és 1886. mint kiadótulajdonos Szabolcsi Miksa , ki már előbb is a lap munkatársa volt. Szerkesztése alatt gyors fejlődésnek indult az E., mely csakhamar a magyar zsidóság politikai, társadalmi és kulturális törekvéseinek szószólója és irányitója lett. A lap politikai küzdelmeinek eziiőben legnagyobb sikere: a recepció kivívása. Magyarország zsidó vezérférfiai az E. hasábjain indították meg a recepcióra irányuló mozgalmat. A zsidó kulturális és szociális munka terén is kezdeményező szerepet vitt az E. Szabolcsi Miksa életében. Sok országos jellegű, zsidó intézmény – az Izraelita Közalap, az Izr. Magyar Irodalmi Társulat, az Orsz. Izr. Patronage Egyesület, az Izr. Szünidei gyermektelep stb. – az Egyenlőségben megjelent cikkek hatása alatt alakult meg.
Programmján szerepelt a magyar zsidóság egységesítésének gondolata. Makai Emil, Kóbor Tamás, Palágyi Lajos, Ignotus, Roboz Andor, Patai József, Újvári Péter, Mezei Sándor, Kiss Arnold dr., Feleki Sándor többé-kevésbbé az Egyenlőség hasábjain kezdték meg zsidó irodalmi munkásságukat. A régi Egyenlőség illusztris cikkírói közé tartoztak Kiss József, Silberstein Ötvös Adolf, Mezei Ernő, Eötvös Károly, Ágai Adolf, Vázsonyi Vilmos, Ullmann Sándor, Vészi József, Zempléni Árpád, Mezei Mór, Mezey Ferenc, Fodor Ármin, Márkus Dezső, Visontai Soma, Lipcsey Ádám, Blau Lajos, Krausz Sámuel, Fleischmann Sándor, Varsányi Gyula, Révész Béla, Timár Szaniszló, Gerő Ödön, Soltész Adolf, Hajdú Miklós, Gábor Andor, Magyar Lajos, Sebestyén Károly, Lázár Béla, Pásztor Mihály, Salgó Ernő, Lőrinczy György, Telekes Béla, Thury Zoltán stb.
A keresztény felekezetek vezető férfiai közül gyakran felkeresték az E. hasábjait cikkeikkel néhai Pap Gábor ref. püspök, néhai Hay-pál Benő, Balthazár Dezső püspök, Huber Lipót teológiai tanár stb. Szabolcsi Miksa halála után az 1915. Egyenlőség szerkesztését fia Szabolcsi Lajos vette át. A lap, amely évtizedekig hevesen küzdött az ortodoxia ellen, 1917. megkezdte a harcot a tudományos antiszemitizmus ellen is, melyet Ágoston Péter A zsidók útja c. elfogult könyve és Jászi Oszkár zsidóellenes társadalomtudományi ankétje idéztek elő. A Károlyi-forradalom idején az E. élesen foglalt állást az egyre növekvő cionista mozgalom ellen.
A proletárdiktatúra a többi polgári lappal együtt az Egyenlőséget is betiltotta, de 1919 szept. 11. újra megjelent. A dunántúli és az alföldi zsidóüldözések idejében Vázsonyi Vilmos nagyon sok cikket írt az Egyenlőségben a zsidóság védelmére. Ebben a publicisztikai hadjáratban részt vettek: Sándor Pál, Gál Jenő, Bródy Ernő, Fábián Béla, a nem-zsidó politikusok közül pedig: Pakots József és Ruppert Rezső. Az Egyenlőség nagy szeretetettel ápolja a chászid irodalmat és a kevéssé fejlett zsidó sajtó legolvasottabb hetilapja.
