Askenáz
A Zsikipedia wikiből
Askenáz, az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének, az európai zsidóknak a megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák, a kialakult szokásjogok döntik el az askenáz, vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és mérések azt bizonyítják, hogy az askenáz és a szefárd zsidók anthropológiai különbséget mutatnak. Az askenáz zsidó 10%-a szőke és kékszemű, koponyaalkatuk mesocephal, vagy braehycephal, azaz közép vagy rövid koponyájú, ezzel szemben a szefárd zsidók nagy része hosszúkoponyájú. (L. Anthropológia.) Nem lehet a megkülönböztetés alapjául elfogadni a rítust sem, jóllehet, hogy az az askenáznál lényegesen más, mint a szefárdoknál. Rítusuk szerint a chászid zsidók is szefárdoknak vallják magukat, de elhelyezkedésük az askenáz zsidók közé utalja őket. ennek értelmében Magyarországon is van jópár szefárd hitközség, amelyekben egyetlen szefárd zsidó sem él. Az askenáz szabatos meghatározásához úgy juthatunk el, ha arra gondolunk, hogy eredeti értelmében germánt jelentett. Mikor már a zsidókra is alkalmazta a nyelvhasználat, askenáz mindenesetre csak germán országbeli zsidót jelölt.
A középkori zsidóvándorlás ide-oda hömpölygése azonban eltörölte a demarkációs vonalat az egyes országok zsidóéletében, francia zsidók eljutottak Németországba, német zsidók Lengyelországba, Oroszországba, Magyarországba és az eredetük nem sok idő múlva elmosódott. Német zsidók beolvadtak a szláv zsidóságba, francia zsidók a németbe, szláv és német zsidók a magyarba, vagy megfordítva, de mindig úgy, hogy a német zsidók ősi szokás rítusa nem szűnt meg az összeolvadásban. Így bővült és szélesedett az askenáz fogalma és magába vette mindazokat a zsidókat, akik a gyakori eltolódások révén nem-német országokban is a német zsidók kultúrhatása alá kerültek. Askenáznak mondjuk tehát a németországi zsidókat, továbbá a keleti zsidóságot, amely abból elágazott: a lengyel, orosz és lett-szláv zsidókat is. Úgyszintén Franciaország nyugati és keleti zsidóságát, valamint Anglia, Belgium, Hollandia, a skandináv államok, Magyarország, Ausztria, Cseh- és Morvaország, nagyrészben Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Kelet-Ázsia zsidóságát. Minthogy a tatár- és mongol zsidókat is még ehhez a csoportoz számítjuk, meg lehet állapítani, hogy az egyetemes zsidóság 90%-a askenáz. Az ősi életformáikhoz szívósan ragaszkodó spanyol és spanyol-eredetű levantei, olasz és délfrancia zsidókat szefárdimnak mondják.
Az askenáz bibliai eredetű és személynévül a Genesisban (10, 3) fordul elő. („És Gomer fiai valának Askenáz és Rifat és Togirma”). A Szentírásban megemlített Askenáz Gomer fia, Japhet unokája és testvére Mágognak, Mosechnek, Madajnak, Javannak, Tubainak és Tirasnak. Askenáz ivadékaiban vélték felismerni azt az indogermánnak tartott néphullámot, amely a harmadik évezredben Kr. előtt elárasztotta és meghódította Elő-Ázsiát. A Talmudi és a Talmud befejezését követő korokban az askenázt már a germánokkal azonosították (Midrás Beresit R. 371). A Talmud (Joma 10a; Jer. Meg. 71b.) Gomert már Germánnak mondja. Az ókori héber irodalom országot is emleget askenáz név alatt, amely állítólag az arméniai fennsík határában terült el. A VIII. századból való asszír feliratok Askura nevű kisázsiai népet emlegetnek. A középkor első századainak héber irodalma még nem használta az askenáz elnevezést a németség általános megjelölésére és a német származású zsidókra való alkalmazása is későbbi periódusokban vált közkeletű szokássá.
Az askenáz rítusa jellegzetesen más, mint a szefárdoké. Ez a rítus a Szajna és Elba között fekvő országokban keletkezett, aztán átszármazott Kelet-Németországba, Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországba, végül eljutott más országokba is. A Lengyelországban, Cseh- és Morvaországban dívó rítus némely részeiben különbözik az általános askenáz rítustól és a zsinagógákban mint Minhag Polen, Bohmen u. Mähren, Lengyelország, Csehország és Morvaország szokása elnevezés alatt ismeretes. A chászid zsidók nagyjában a szefárd rítust követik és zsinagógáikban a szefárd imakönyveket használják, amit valószínűleg a hozzájuk elsodort déli zsidóktól vettek át.
