Aranybulla
A Zsikipedia wikiből
Aranybulla. A király nagy függőpecsétjével ellátott szabadságlevél, amelyet 1222. II. Endre király az ország főrendjeinek sürgetésére adott ki az alkotmányos jogok és a nemesi osztály kiváltságainak biztosítására. Az Aranybulla 24. cikke arról rendelkezik, hogy a zsidók nem lehetnek a pénzkamara grófjai, sem pedig só- és adótisztek. Vannak történészek, akik a szöveget úgy olvassák, mintha az nemcsak az állami közhivataloktól és egyéb méltóságoktól, de a nemesi rendtől is elrekesztette volna a zsidókat. Az Aranybulla kiadását követő esztendőkben a zsidókról nem történt semmi említés, míg 1225. Honorius pápa II. Endréhez írott levelében felemlíti, hogy zsidók még mindig viselnek állami és egyéb hivatalokat, noha az Aranybulla ettől eltiltotta őket. 1281. IX. Gergely pápa is a közhivatalok viselése miatt emel szót a zsidók ellen. Ekkor II. Endre ismét kiadta az Aranybullát bizonyos bővítésekkel, a zsidókra vonatkozólag azonban csak az említett 24. cikket ismételte meg, amely a közhivatalokból őket kizárja. Ennek a második dekrétumnak sem mutatkozott olyan hatása, hogy azzal a pápa megelégedett volna, 1232-ben egyházi átokkal sújtotta II. Endrét. Róbert esztergomi érsek átoklevele azonban a zsidókat nem említi, csak a szaracénusokat. II. Endre, hogy az egyházi átok alól megszabaduljon, újabb szerződést kötött Jakab szentszéki követtel és ezt a szerződést 1923. a beregi esküvel erősítette meg. (l. Beregi eskü) (Vö. Kohn S., A zsidók története Magyarországon.)
