Acharónim
A Zsikipedia wikiből
Acharónim, az acharón (utolsó) héber szó többes száma és később jötteket jelent. A talmudikus irodalomban a decisorokat és kodifikátorokat értik alatta. A zsidó hitéletnek Magyarországon is érvényes végső formái nagyrészt acharónim szelleméből bontakoztak ki és döntvényeik még ma is irányadók. Még a reformtörekvések sem tudták megtörni a hatásukat és a konzervativizmus, amelyhez a haladó hitközségek is vissza-, visszakanyarodnak, az ő tevékenységük eredménye. Működésük több száz esztendőt ölel fel, bárha arról, hogy ki nyitotta meg az epochjukat, nem egységes a felfogás.
Kezdetek
Némelyek a XIII. századra teszik működésük kezdetét, arra az időre tehát, mikor a francia iskolából kikerült toszafisták korszaka lezáródott. Mások a Dürenből való Izsáknak, a Saare Dura szerzőjének a XIV. században történt föllépésétől számítják az acharónim korszakát. Olyan vélemény is van, amely a középkor végével veti össze az acharónim föllépését és még ezzel a felfogással szemben is az a másik áll, amely azt állítja, hogy az acharónim periódusa a XVI. század második felében Káro Józseffel, a Sulchan Áruch szerzőjével kezdődik.
Haladók és reformerek
Az eltérő számítások nem zavarják meg a korszakról kialakult felfogást, sem pedig a tekintélytiszteletet, amely a zsidó hitéletben meggyökeresedett és legerőteljesebb kifejezését abban találta, hogy az egész világ zsidósága – természetesen a magyar zsidóság is – a Sulchan Áruch alapjára helyezkedett. Csupán a haladó hitközségek tettek kísérletet arra, hogy a Sulchan Áruch-tól valamennyire függetlenítsék magukat, ami kis mértékben az imarend módosításában, felismerhetőbben a zsinagógák berendezésében és némely ősi szertartás modern átalakításában jutott kifejezésre. A magyarországi haladó hitközségek sohasem azonosították magukat az úgynevezett reformzsidósággal, amely meg is bukott Magyarországon (l. Reform zsidók), de ahol felfogásuk szerint nem bolygatták meg a tradíciós hitélet legbelsőbb lényegét, szintén követték a modern irányzatot: zsinagógáikban az almemort hagyományos centrális elhelyezéséből a frigyszekrény elé állították, bevezették az orgonát, több helyen a vegyes énekkart, a templomban való esketést, a konfirmációt stb., de lényegesebb részeiben a hagyomány alapján maradt a hitéletük, sőt az utolsó években egyre erősebben hangsúlyozzák a Sulchan Áruch alapján való elhelyezkedésüket és ezzel a magyar haladó hitközségek életében is újból az acharónim szellemének befolyása érvényesül. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a magyar zsidók vallásos pszichózisa szelleme nagyjában az acharónim több évszázados működésének a produktuma.
