Érsekújvár
A Zsikipedia wikiből
Tartalomjegyzék |
Helyzetkép 1929
Érsekújvár (Nové Zámky, Cs.-Szl.), rtv. Nyitra vm. 19,023 lak. Érsekújváron régebben nem tűrték meg a zsidókat és nincs is annak semmi nyoma, hogy akárcsak átmenetileg is zsidók is lakták volna híres csillagvárának fennállása idején. De még a vár lerombolása után sem enyhült a türelmetlenség.
Az alapítók
A zsidók első letelepülése a XIX. sz. első negyedére esik. Addig csak a hét bizonyos napjain jöhettek be a városba a környékbeli zsidók, de még napnyugta előtt távozniuk kellett. E környék zsidó centruma ezidőben a közeli Nagysurány volt és éppen a nagysurányiak igyekeztek több ízben meghódítani É. piacát, de sokáig sikertelenül. Jobbmódú kereskedők felbiztatására azután néhány nagysurányi szatócs próbaképpen üzletet nyitott a városban, de kevés híján rajta vesztettek, mert a keresztény kereskedelem féltette kiváltságos helyzetét és agitált a zsidók ellen. A nép azonban megbékélt a zsidó invázióval, mert ez modernebb és szélesebb alapra fektette a város kereskedelmét és elősegítette felvirágoztatását. A Puchs, Stux, Schwitzer, Leuchter, Stern és Donáth családok voltak az első letelepülők. Ezek szervezték meg a hitközséget, amely gyors fejlődésnek indult.
Intézmények
Megalapították a Chevra Kadisát, és megnyitották a négy osztályú elemi iskolát, amelyben kitűnő tanerők működtek (Blitz, Décsi és mások). Közgazdasági tevékenységükkel pedig rövid idő alatt a város és a környék jólétét mozdították elő. Érsekújvárra koncentrálták az egész Kis-Alföld gabonapiacát és a város világhírű lóvásárait is az ott megtelepedett zsidó lócsiszárok szervezték meg. Fennállásának első évtizedeiben még a nagysurányi főrabbinátus körzetéhez tartozott a hitközség. A rabbifunkciókat ezidőben Kramer Ignác rabbi végezte, aki kiváló talmudtudós volt és konzervatív szellemben irányította a hitéletet.
Önállósodás és szakadás
Az 1860-as években már annyira megerősödött a hitközség, hogy szép templomot építtetett a pesti Dohány utcai templom stílusában. A haladó szellemű többség a templom belső berendezésénél is a pesti mintát tartotta szem előtt és az almemort a frigyszekrény elé helyeztette. A hitéletnek ez a modernizálása heves ellenzést váltott ki a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó kisebbségből és a belső villongások végül szakadásra vezettek. A kisebbség különvált és megalapította az ortodox hitközséget. Az anyahitközség kongresszusi alapra helyezkedett és elszakadt a nagysurányi rabbinátustól. Kramer Ignác nyugalomba vonulása után megválasztotta első főrabbiját Richter József személyében. Ennek halála után Klein Sámuel, a híres tudós került a hitélet élére és az ő érdeme, hogy a hitközség kongresszusi keretében még ma is a konzervatív szellem érvényesül. 1927. polgári iskolát létesített a hitközség és ezt e célra emelt monumentális palotában helyezte el. Klein Sámuel főrabbi, aki 1926 óta a jeruzsálemi héber egyetem tanára is, a hitközség támogatásával egy zsidó tanítóképző létesítésére is indított akciót, de ez a terv még nem valósulhatott meg. Buzgó elnökök és kötelességtudó elöljárók segítették elő ezt az egészséges fejlődést, különösen az utolsó évtizedben, mikor a hitközség élén Guth Jenő dr. ügyvéd állt. A hitközség filantrópikus munkáját kezdettől fogva a Chevra Kadisa végezte és fennállása óta a Nőegylet is. Nagy sikerrel működik az ifjúság kultúregyesülete, amely a héber nyelv ápolására és a zsidó irodalom népszerűsítésére alakult. A cionista szervezet helyi csoportja a zsidó reneszánsz szolgálatában áll. A hivatalos ortodoxia ugyan nem támogatja a cionista szervezkedést, de nem is akadályozza meg, úgy hogy ahhoz ortodoxok is csatlakozhatnak.
Ortodox hitközség
Az É.-i orthodox hitközség 1870. alakult meg. Megalapítói Leuchter Emánuel, Stern Jakab, Spitzer Lipót és Neumann Simon kereskedők voltak, akik több társukkal együtt kiváltak az anyahitközségből. A kiválásra az adott okot, hogy a hitközség vezetősége a templom építkezésénél nem tartotta be a Sulchan Áruch idevonatkozó szabályait. Különösen az almemor és a karzat modern elhelyezése miatt törtek ki heves viták, amelyek rövidesen a hitközség kettészakadását idézték elő. A tradíciókhoz ragaszkodók, vagyis az új hitközséget megalapítók élén Plaut Fülöp nagysurányi kerületi főrabbi, a nagy talmudtudós állott. Az új ortodox hitközség, mely kezdetben kevés tagból állott, első rabbijául a nagy tudású, jámbor életű Groszmann Vilmost (Benjámin Zeév Wolf) választotta meg, akinek első dolga volt a békét helyreállítani. Groszmann Vilmos, akinek fia Újvári Péter, tizenkét évi áldásos működés után 1882. meghalt s méltó utóda veje Sonnenklár Henrik lett, aki ugyancsak fiatalon hunyt el. 43 éve Tigermann József főrabbi áll a hitközség élén, akit bölcsességéért és békeszeretetéért becsülnek a hívei. A hitközség 1870. ötosztályos elemi iskolát létesített, majd 1880., mikor tagjainak létszáma erősem megnövekedett, templomot is épített. Van a hitközségnek Talmud Tórája és egy Tigermann főrabbi által alapított jesivája, melyet állandóan 30 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a Tiferesz Bachurim és az Agudah-egyesület. A hitközség tagjai közül került ki Tigermann Ignác, a jelenlegi tiszalöki főrabbi, aki mint kiváló talmudtudós országos hírnévre tett szert.
A hitközség 215,000 k. évi költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantrópikus célokra fordítja. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 230, adót 206-an fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, de számosan működnek intellektuális – orvosi, ügyvédi, mérnöki és tanítói – pályákon. A hitközség 85 tagja vett részt a világháborúban s közülük 4-en estek el. A kommunista forradalomnak Leuchter Mór esett áldozatul. A hitközség mai vezetősége: Kohn Rafael elnök, Braun Arnold alelnök, Reichenfeld József templomi elöljáró, Binóth Gáspár és Steiner Miksa ülnökök, Löwy Hermann pénztáros, Nasch Zsigmond ellenőr, Reichenfeld Gábor iskolaszéki elnök, Gráf Adolf titkár.
Helyzetkép 2009
A Vészkorszakban mintegy 6000 főt vesztett el a közösség. Az elhurcoltak egy része ugyan a háború után hazatért, de az 1960-as években a kivándorlási hullámmal többségük elvándorolt.
A hitközség ma is működik, mintegy 15 aktív tagja van. Az ünnepeken mindig, a Szombatokon pedig legtöbbször összegyűlik a közösségi imához elengedhetetlen 10 férfi, a minjen. A szépen felújított és karbantartott ortodox zsinagóga érdekessége, hogy ajtajaira nem tesznek mezüzét. (A Sulchán Áruch ezt megengedi, mert nem alszanak és étkeznek odabent.)
A közösségi élet részeként néhány év óta Ros HáSáná és Jom Kippur ünnepén a budapesti Chabad Lubavitch alapítvány rabbinövendékeiből és az EMIH tagjaiból álló kis csapatot látnak vendégül.
